Arra választják, hogy bölcsen kezelje a rábízottakat, igazságosan osszon, és minden tudását használja fel a közös jó érdekében.
Nem arra, hogy uralkodjon, vagy megkülönböztesse az embereket.
A polgármesterség, képviselőség is egy munka, ugyanolyan munka, mint a többi. Felelősséggel jár. És ha nem jól végzed a munkádat, akkor elbocsátanak, elveszted az emberek bizalmát. Ha túl sok ideig, évig, évtizedig végzed ugyanazt a munkát, akkor természetesen belefásulsz, beleunsz. Ezért mondják, hogy 7-8 évente munkahelyet kell/kellene változtatni.
A politikus is „csak” ember. Sajnos többször találkoztam már olyan esettel, hogy az emberek a politikust, a vezetőjüket maguk elé, maguk fölé helyezték vagy helyezik. Szerintem ez negatív viselkedés. Semmivel nem különb, jobb vagy rosszabb, mint mi, a „nép,” Ugyanazokat a hibákat követi el, sőt. A hatalomhoz való görcsös ragaszkodás egy rögeszme, ami megbetegít. Pszichikailag és fizikailag is.
Tájainkon meg az a valóság, hogy évtizedeket lehet bárki „hatalmas.” Irreálisan sok évig , akár 20-30 évig is közszerepet vállalhat. Betegesen ragaszkodnak a székükhöz, nem engedik, foggal körömmel kapaszkodnak bele, annak ellenére is, hogy sokszor már hiteltelenné váltak. Persze azt mondják, hogy a fiataloké a jövő, de a tetteik mást tükröznek, és kilóg a lóláb, hogy ezt korántsem gondolják komolyan.
És, hogy mikor lehet bármilyen érdemleges változás a hazánkban? Majd ha egy újabb, emberibb generációnak adnak esélyt a választók arra, hogy ők is bizonyítsanak. Mert a változás nehéz, de mindenképp szükségszerű. Az élet az nem áll meg, és a jövő az ami fejlődést és jobblétet hoz.
Minden ember nemcsak magáért hanem főleg gyermeke szebb jövőjéért dolgozik. Engem is ez vezérel, fiam szebb és jobb környezetben éljen, legyen jobb élete mint az enyém . A magyar közösségnek és a velünk élő minden embernek, legyen az település, régió vagy akár országos szinten, generációról generációra jobban kellene élnie.
