Simon Zsolt
Oroszországigy útjával a főügyész durván megsérti Szlovákia külpolitikai irányvonalát. Útjával nyílt szimpátiáját fejezi ki egy olyan intézmény felé, amelyik Putyint támogatja a lakossággal szembeni korlátlan hatalmának gyakorlásában. Azt az intézményt készül meglátogatni, amelyik a polgári és emberi jogok semmibevételével, politikai megrendelésre számolja fel a politikai ellenzéket.
Egy demokratikus ország ügyészsége élén nincs mit keresnie olyannak, aki ilyen módon tud azonosulni az orosz ügyészség praktikáival.
Žilinka elveszítette a főügyészi pozíció betöltéséhez szükséges morális tőkéjét.
Žilinkának be kellene fejeznie főügyészi munkáját, és távoznia kellene posztjáról.
Kérdés az is, hogy ezzel az akciójával nem meríti-e ki azokat a törvényes indokokat, amik a leváltásához szükségesek, hiszen cselekedetével a polgári és emberi jogok tiprásában a világ élvonalába tartozó szervezet irányába mutat elismerő szimpátiát.
A parlamentnek Žilinka Oroszországból történő hazatérése után cselekednie kellene. A leváltása mellett szóló egyik ok az, hogy olyan tevékenységet végzett, ami összeférhetetlen az ügyészi funkciója betöltésével.
A főügyész feladata, hogy a törvények és igazság betartása felett őrködjön, nem pedig az, hogy különutas nemzetközi politikát folytasson. Egyre erősebben érződik a kormánykoalíció mulasztása, hogy a jelenlegi főügyész megválasztása előtt változatlanul hagyták az ügyészség szovjet típusú szervezeti rendszerét.